Rákosliget helytörténete a kezdetektől

Rákosliget a XIX. század utolsó évtizedeiben még Rákoskeresztúrhoz tartozott. Itt húzódtak Fuchs Ignác, gróf Vigyázó család, valamint a gróf Bolza féle birtokok. Rákosliget alapításának éveiben már működött a Budapest-Hatvan vasútvonal, amely egyben a terület déli határát is képezte. 1896. december 12-én megalakult a Munkás-Otthon Szövetkezet a VII. kerületi Dob utca 52. szám alatti szabómunkás-körben. A szövetkezet elnöke a mai Rákosliget egyik terének nevét is viselő Fackh Károly lett. Megindult az 1000 munkás-ház program. Az itt felépülő házakat havi törlesztés ellenében vásárolhatták meg az ide költözni szándékozó munkáscsaládok.

Képeslaprészlet 1900-ból

1899. november 1-én költözhettek be az elkészült házakba az első lakók. A XIX.-XX. század elejére kb. 450 család 1200-1400 lélek választotta a mai Rákosligetet, túlnyomórészt munkáscsaládok. A Munkás – Otthon szabályzata a lakosság 25%-át tehette ki a tisztviselő réteg.
A település ekkor még több névvel is rendelkezett. A közigazgatásban Rákoskeresztúr III. és IV. kerület néven illették, míg a posta Rákoskeresztúr 2 nevet használta. Tovább bonyolította a helyzetet az is, hogy a MÁV a Munkásotthon feliratot helyezte el a vasútállomás homlokzatára. A Munkás-Otthon Szövetkezet tekinthető a település keresztszülőjének, mivel ők használták először a Rákosliget nevet. A névhasználat tekintetében mindenki elkeseredetten próbálta védeni nézeteit.